N�met boxer

Ezen a h�ten egy er�sen pisze orr�, kiss� mogorva arckifejez�s�, ugyanakkor "boh�clelk�" kutya ker�l sorra. Egy eleg�ns, m�gis sportos megjelen�s�, rendk�v�l intelligens, odaad� s kiss� heves munkakuty�r�l van sz�. � a n�met boxer, aki b�r kem�nynek l�tszik, a lelke m�ly�n egy j�mbor, j�t�kos csal�di kutyus. Ismerj�k h�t meg k�zelebbr�l!

A boxer egy k�z�ptermet� kutya, er�s csontozattal, j�l fejlett izomzattal, tekint�lyt parancsol� k�ls�vel �s egy kifejezetten jellegzetes, egyedi arcberendez�ssel. Sok ember tal�n �ppen ez�rt nem sorolja a kedvencei k�z�, akik viszont tartottak m�r n�met boxert, rajongva besz�lnek a fajt�r�l. Ez biztosan nem v�letlen!

A boxert egy Brabanter Bullenbeisser nev� vad�szkuty�b�l alak�tott�k ki, melynek a vad �ld�z�se, befog�sa �s helyben tart�sa volt a feladata. Ehhez sz�ks�ge volt kem�ny harap�sra �s biztos fog�sra, melyet sz�les �llkapcsa �s er�s fogazata biztos�tott sz�m�ra. Ezt a rendk�v�l er�s pof�t a boxer is �r�k�lte t�le. Ha a boxer k�zvetlen �s�t szeretn�nk megtal�lni, eg�szen a r�mai megsz�ll�s idej�re kell visszamenn�nk a kelt�kig, akik m�r ekkor is rendelkeztek nagy m�ret� harci kuty�kkal. Ezt a fajt�t haszn�lt�k a vaddiszn�k �s medv�k vad�szat�n�l. Aszerint, hogy mire haszn�lj�k �ket, voltak nagyobb �s valamivel kisebb termet�ek is k�zt�k.

A nagyobbakat ink�bb N�metorsz�g �szaki vid�kein �s Lengyelorsz�gban nagy vadak elejt�s�n�l haszn�lt�k, az alacsonyabb termet�eket pedig az Alpok erd�s, �szaki szeg�ly�n k�nnyedebb mozg�suk miatt bikat�p�k�nt. Ez a kisebb v�ltozat volt a mai boxer k�zvetlen �se. Kialak�t�s�ban egy�bk�nt nagy, dogszer� kuty�k �s az angol bulldog is nagy val�sz�n�s�ggel r�szt vettek. �sei az �korban harci viadorkutyak�nt is szolg�ltak.
K�l�nleges adotts�gait az is bizony�tja, hogy m�r az I. vil�gh�bor�ban is akt�v katonai szolg�latot teljes�tett. Kit�n� sportkutya, aki �pp�gy megtal�lhat� a kik�pz�, mint az agility p�ly�kon. B�mulatos alak�that�s�g�ra bizony�t�k az is, hogy rend�r-, j�r�r-, test�r-, �s keres� kutyak�nt egyar�nt haszn�lhat�. A munkakuty�k k�z�tt az egyik legkit�n�bb v�laszt�s.

A boxer egy kisportolt alkat�, fejlett izomzat�, saj�tos fejform�j� eb. A feje sz�gletes, arcorri r�sze r�vid �s sz�les. Dombor� kopony�ja �s kifejezett stopja teszi m�g jellegzetesebb�. Als� metsz�fogai el�r�bb �llnak, mint a fels�k. Orrt�kre fekete, fejlett orrlyukakkal. Szemei s�t�tbarn�k, melyek nem lehetnek sem t�l kicsik, sem d�lledtek. Tekintete bar�ts�gos, intelligenci�t �raszt. Nem lehet sz�r�s. F�lei magasan t�z�ttek, melyet egyes orsz�gokban hegyesre v�gnak. T�rzse n�gyzetes form�j�, izmos, h�ta r�vid, egyenes �s sz�les, marja kifejezett.

�gy�ka r�vid �s feszes, mellkasa m�ly, a k�ny�k�ig �r, a hasa viszont felh�zott. A l�bai er�s csontozat�ak, p�rhuzamosak. Mancsai sem kifel�, sem befel� nem fordulhatnak. Farka magasan t�z�tt, melyet r�vidre v�gnak. Mozg�sa er�teljes, nemes �s k�nnyed, nem lehet neh�zkes �s merev. Sz�rzete r�vid, testhez simul�, kiss� durva tapint�s�, ugyanakkor f�nyes. Sz�ne s�rga vagy cs�kozott, pofat�j�k�n maszkszer�en s�t�t.
A s�rga k�l�nb�z� �rnyalatai fordulnak el� a vil�goss�rg�t�l a s�t�t szarvasv�r�sig, de a k�zepes sz�nezet�ek a legszebbek.

Mindk�t sz�nn�l megengedhet�ek szimmetrikusan elhelyezked� feh�r jegyek, de ezek a test fel�let�nek egyharmad�n�l nagyobb ter�letre nem terjedhetnek. A cs�kozott p�ld�nyok eset�ben az alapsz�nnek �s a cs�koz�snak egym�st�l vil�gosan el kell hat�rol�dni. Sz�rzete k�nnyen kezelhet�, tiszta, �gy b�rmilyen h�ztart�sban tarthat�. A kanok �tlagos magass�ga 59-63 cm, m�g a szuk�k� 56-59 cm, tests�lya �tlagosan 25-35 kg. A n�met boxer v�rhat� �lettartama 10-12 �v.

A boxer egy nagyon nyugodt, er�s idegzet�, kiegyens�lyozott �s �ntudatos �llat. H�res h�s�g�r�l, valamint a csal�dj�val szemben tan�s�tott ragaszkod�s�r�l, ugyanakkor rettenthetetlen b�tors�g�r�l �s �bers�g�r�l. A csal�don bel�l �rtalmatlan, de az idegeneket nem kedveli t�lzottan. J�t�k k�zben nagyon der�s �s bar�ts�gos, de komoly helyzetekben nem ismer f�lelmet. Im�dja a gyerekeket, nagyon intelligens �s nagyon k�nnyen kezelhet�.
Igazi boh�c, �r�kk� j�t�kos, kiss� szertelen lelkivil�g� kutya, aki hajlamos sokszor a t�l�rad� szeretetnyilv�n�t�sokra. Ha lehet ezt mondani egy kuty�ra, akkor a boxerr�l elmondhatjuk, hogy becs�letes, vagyis nem hamis �s nem alattomos m�g id�sebb kor�ban sem.

K�nnyen tud alkalmazkodni, csendes, nem ugat�s kutya. J�t�kos ugyan a jelleme, de ha munk�r�l van sz�, azt nagyon komolyan veszi.
A boxer sz� magyar jelent�se: "�k�lv�v�". S vajon mi k�ze a bokszol�khoz? Az egyik magyar�zat tal�n az, hogy j�t�k �s vereked�s k�zben a boxer a mancs�t haszn�lja. Ez annyiban igaz, hogy ink�bb b�kd�s vele, illetve �tkarol, vagy leszor�t. De ez is ink�bb a birk�z�sra hasonl�t, mint az �k�lv�v�sra. A m�sik dolog, ami magyar�zat lehet, hogy ez a kutya, ha j�tszani h�vja a gazdit, szembehelyezkedik vele, s n�gy l�bon ugr�l el�re, majd h�tra, jobbra �s balra, k�zben egy helyben maradva. A szem�t nem veszi le r�la, s ez a ruganyos mozdulatsor hasonl�t arra, ahogy az �k�lv�v� a szor�t�ban viselkedik. Ha k�zeled�nk fel�, folytatja h�trafel� a n�gy l�bon ugr�ndoz�st, amit rendk�v�l nagy t�vols�gon kereszt�l k�pes folytatni.
Ki gondolta volna err�l a mogorva k�lsej� ebr�l, hogy ennyire j�t�kos, nem igaz?