Az airedale terrier

Alaposan �tr�gtuk magunkat a kutyatart�s �sszes cs�nyj�n-b�nj�n, ez�rt el�rkezett az id�, hogy a kutyafajt�kr�l is t�bbet megtudjunk. �gy m�g k�nnyebb lesz eld�nteni, hogy melyik fajta mellett d�nts�nk, melyik illik legink�bb abba a k�rnyezetbe, melyben �l�nk. Ma az airedale terrieren a sor!

A Kutya-vil�g sorozat eg�szen mostan�ig a kutya tart�s�val, nevel�s�vel, gy�gy�t�s�val, �pol�s�val stb. foglalkozott, s most, hogy szinte mindent tudunk, amit tudnunk kell ahhoz, hogy alkalmasak legy�nk a kutyatart�sra, elkanyarodunk az eddigi t�m�t�l, �s belekezd�nk a fajt�k ismertet�s�be. �gy pr�b�lunk meg seg�teni abban, hogy kiv�laszd a sz�modra legmegfelel�bb n�gyl�b�t.
A sort egy nagyon nemes, m�lt�s�gteljes, valamint tekint�lyt parancsol� kuty�val, a terrierek kir�ly�val, az airedale terrierrel kezdj�k.

Az airedale terrier ma m�r 100 �ves m�lttal rendelkezik, akkor t�rt�nt ugyanis, hogy az angliai Yorkshire gr�fs�gban sz�ks�g volt egy olyan kuty�ra, amelyik az �sszes ott ad�d� feladat elv�gz�s�re alkalmas lenne. A feladatokat a k�rnyezet saj�toss�gai szabt�k meg. Olyan kutya kellett, melyet nyugodtan alkalmazhattak b�rmilyen c�lra, mely egyar�nt volt kiv�l� vad�sz v�zen �s sz�razon, a f�c�n mellett megfogja a patk�nyt is, vagy ak�r k�pes marh�t terelni. Az ott �l� kuty�k, persze nem rendelkeztek ezekkel a k�pess�gekkel, sem pedig egys�ges k�ls�vel, �gy ki kellett alak�tani egy olyan fajt�t, mely mindk�t szempontnak megfelel.

�gy sz�letett meg az airedale, amit akkoriban "working terriernek" is neveztek. A l�nyeg teh�t: az airedale terriert Angli�ban, Yorkshire k�rny�k�n, pontosabban az Airedale v�lgy�ben teny�sztett�k ki (innen a neve is), a fekete terrier, az �r-, a welsh- �s a foxterrier, valamint a vidravad�sz kutya (Otterhound) keresztez�se r�v�n. Eredetileg �t is vidravad�szatra haszn�lt�k. Tal�n a legsokoldal�bb terrier, hiszen sz�rm�s �s sz�rnyas �llatok vad�szat�ra teny�sztett�k, elboldogul azonban f�ld�n �s v�zben, ugyanakkor remek patk�nyfog�-, juh�sz-, rend�r- �s vakvezet� kutya, az els� vil�gh�bor�ban pedig h�rviv�k�nt �s �rk�nt is haszn�lt�k.

Az airedale a terrierek k�z�l a legnagyobb, ez�rt is nevezik a terrierek kir�ly�nak. Er�teljes fel�p�t�s�, eleg�ns megjelen�s�, harmonikus mozg�s� �llat. F�le el�rebicsaklik. Szeme kicsi, s�t�tbarna. Nyaka hossz�, izmos, h�ta egyenes, feszes, �gy�ka r�vid.

airedale terrier k�ly�k

K�z�pnagy, sportos, temperamentumos, �lland�an vid�m �s v�llalkoz� szellem� kutya. Sz�rzete dr�tos, durva tapint�s�, enyh�n hull�mos, fekete, f�nyes nyereggel �s v�r�sesbarna sz�rzettel a fejen, mellkason �s a v�gtagokon. Az airedale terrier nem vedlik, de sz�rzet�t rendszeresen trimmelni kell. M�rete marmagass�gban m�rve a kanok eset�ben 58-61 cm, m�g a szuk�kn�l 56-58 cm. S�lya 22-23 kg �tlagosan, �s a szuk�k 5-10 k�lyk�t hoznak a vil�gra. Napi t�pl�l�kig�nye a s�ly�hoz viszony�tva 1365 g naponta. Viszonylag eg�szs�ges fajta, 12-14 �vig �lvezhetj�k a t�rsas�g�t.

Ez a kutya kifejezetten csal�dcentrikus �s gyerekszeret�, s b�r az idegenekkel szemben �gy viselkedik, mintha azok ott sem lenn�nek, a csal�dot, amelyhez tartozik, im�dja.

4 �s f�l h�napos airedale k�ly�k

�rz�keny lelk� kutya, amit az is bizony�t, hogy ha igazs�gtalanul b�nunk vele, hajlamos megs�rt�dni. Nagyj�b�l k�t�ves kor�ra v�lik feln�tt�, s b�r l�tszatra komoly, olyan, ak�r egy angol �riember, m�gis roppant j�t�kos �s egy igazi boh�c. Rendk�v�l tanul�kony �s sz�fogad� fajta, de az elej�n kell megfogni, mert mint minden kutya, � is pr�b�ra teszi a gazd�t, k�v�ncsi, meddig mehet el.

Egyar�nt alkalmas a lak�sban �s a kertben val� tart�sra, de persze akkor a legboldogabb, ha mindig gazd�ja k�zel�ben lehet.
�l�nk tekintet�, gyorsmozg�s�, minden pillanatban tettrek�sz. Jelleg�t a kifejez�steljes szemek, f�l�nek tart�sa �s a feltartott farok hat�rozza meg. Ny�lt �s magabiztos, bar�ts�gos, �n�rzetes �s intelligens. Mindig �ber, nem agressz�v, de b�tor.

Egysz�val, ezt a fajt�t b�tran merem aj�nlani, f�leg olyan gazdinak, aki fog�kony az � �rz�kenys�g�re, valamint gyerekek mell� az airedale az egyik legjobb v�laszt�s.